Február

    Bár januárban születtem, mégis nagyon nehezen viselem a karácsony utáni két téli hónapot. Hamar sötétedik, hideg van, viszont a hó ritka, mint a fehér holló, még itt, vidéken is. Reggel hamarabb ébredünk, mert melegítjük, kapargatjuk az autónkat, a gyerkőc pedig ducika hóemberként próbálja magát betuszkolni a gyerekülésbe. Mire végre elindulunk, eszembe jut, hogy nincs meg a kesztyűje, úgyhogy visszacsúszkálok a jeges lépcsőn a házba, közben le is szórom persze, nehogy elessek, majd tornádóként felforgatom az előszobát, (hiszen késésben vagyunk) a falatnyi ruhadarabért, aminek természetesen mindig hiányzik a párja. Tehát ha valami évszaktündér lennék, biztos, hogy eltörölném mondjuk a január 7 és február 29 közötti időszakot. No, persze a szülinapomat még megtartanám! 🙂

A február már kicsit könnyebb. Tudjuk, hogy jön a tavasz. Megjelennek a virágboltokban a jácintok, nárciszok, tulipánok. Velük könnyebb elviselni, a hideg, sötét, ködös napokat. 

Rájuk nézek a lakásban és máris jobb kedvem lesz!

Aztán persze ott van a farsang. Amíg a Prüntyi itthon volt velem, úgy ünnepeltük a névnapját, hogy farsangi mulatságot rendeztünk a családnak. Természetesen mindenkinek be kellett öltöznie. A nagyszülők, ebben meglehetősen kreatívak voltak. 🙂 Brokkoli, katica, tükörtojás, teafilter, hogy csak egy párat említsek! 
Most, hogy a Prüntyi már ovis,  elhagytuk ezeket a beöltözéseket, de így is készülünk, hiszen, igyekszem én megvarrni a megálmodott jelmezt. Az idén sem fertőzte még meg Őt a hercegnő-királylány vonal, aminek bevallom, nagyon örülök. Nos, idén szuperhős lesz a királylányok között, szívecskés, tapadókorongos kesztyűben és hosszú, piros köpönyegben. Természetesen anyának is kell a “szupererő”, hogy ezt kivitelezni tudja, de mint ismeretes ez egy anyának a vérében van! 😉

Közben pedig gyapjúlelkeket készítek, hogy vidámabb és színesebb legyen a lakás! 🙂